2010. október 29.

Firework...

God. I absolutely love it :O




Molly.xX

2010. október 26.

Near to the end...

....Remegett a lábam. Sűrűn kapkodtam levegő után. Szemem tágra nyílt majd lecsukódott és elsötétült minden. Pillanatokon belül képek jelentek meg a sötétségben. Felismertem magam a képeken és rájöttem, hogy ez mind az eddig velem történt események sorozata. Lepörgött az életem. Rémület lett úrrá rajtam és mereven álltam egy helyben. Csak a jármű dudálását hallottam és semmi mást. Kis idő múlva lábam megiramodott és tovább mentem miközben szívem hevesen dobogott...



Molly.

2010. október 19.

Dear .......!

Mindig ott van a neve a listán. Mindig elsiklik felette az egér. De soha nem tudom, hogy miért. Pedig hiányzik. Lassan 4 éve ismerem. Érdekes baráti kapcsolat van köztünk. Nehéz megfogalmazni. Fél év sűrű beszélgetés, majd kb.1 év szüntelen némaság. Ez felőlem, azért van, mert mindig rádöbbenek, hogy hoppá nekem itt van ő is, akivel megoszthatok sok mindent, mert meghallgat és megbízom benne. Nyáron sokszor futottunk össze, és annál is többet beszélgettünk, de ez most őszre kezd nagyon leszűkülni és félek, hogy megint egyfajta csönd lesz köztünk. Nem szeretném, mert nagyon fontos ember számomra.ne haragudj / Ágó. /


<3


Molly.

2010. október 14.

A withered past and a blurry future... (escapethefate)

Hey.


....Néha rám jön és visszaolvasom a bejegyzéseket szinte teljesen az elejétől és annyira látszik, hogy mennyi minden változott. Eleinte csak írtam a hülyeségeimet, sok szmájlit meg ikszdét, pedig pont azért kezdtem ezt a blogot, hogy kiírjam magamból az érzéseket és ez kb. az utóbbi 2-3 hónapban kezdődött el. Mostmár nem csak az a felszínes dolog van, hogy ma mi történt velem szóról szóra, hanem, hogy az nap milyen érzések voltak bennem. Változtam. Teljesen. Jó, de számomra ijesztő, hogy ilyen rövid idő alatt törént...












Molly. 

2010. október 11.

we live for the moments..







Hey.


...Anyum néha megsértődik mikor kiküldöm a szobámból és csak annyit mondok neki -mert csak-. Úgysem fogja megérteni. Mostanában szeretek egyedül lenni. Nem azért, mert valami bántana vagy szomorú lennék. Csak jó elgondolkozni sok dolgon, amiken eddig keresztül mentem és felkészülni azokra amiken majd csak fogok. Elmerülni magamban. Próbálom keresni a helyes utakat, ösvényeket egyedül. Pont most volt tökéletes ez a bizonyos kiruccanás főleg egy olyan emberrel, aki a legközelebb áll hozzám minden szempontból. Teljesen feltöltött lelkileg. És most, hogy még itthon töltök pár napot, azt hiszem teljesen ki fogok cserélődni...


Schönbrunn lenyűgöző. Szerintem ennyi elég : ]

9a. hiányoztok..




Mollyvoltam.

2010. október 7.

lonely?



hello


„Nem akarom újra élni a múltat. Elegem volt belőle. El akarom felejteni örökre azokat a kínzó hónapokat. Megfogadtam, hogy az volt az első és az utolsó is. Túl sok baromságot műveltem akkor, de most valahogy mégis kezd minden visszatérni. Lefáradtam. Sok mindenkit elvesztettem most és akiket régebben, arra meg most döbbennek rá. Amikor elkezdtem ezt írni magányosnak éreztem magam, elgondolkoztam a felénél és közbe két olyan személy hívott, akire nagyon sok szükségem van. Elmosolyodtam és ki akartam törölni mind azt, amit írtam, de végül nem tettem, mint látszik. Az érzet néha más mint a valóság. Valójában annyira nem vagyok egyedül, mint gondolom, de néha azért hiányzik pár dolog.


Molly.xX

2010. október 3.

Can't fight this feeling.

Hy.


... Az egyik hozzám legközelebb álló személlyel beszélgettünk a barátságról és arra jutottunk, hogy két féle lehet.
Az egyik az, amiről azt hiszed eleinte, hogy igazán hosszú ideig fog tartani és, ha össze is vesztek, akkor is lesz legalább köszönő viszony köztetek és nem nézitek le egymást, majd mikor be következik a vita ezt a gondolatod el is vetheted és rájössz, hogy csak egy felületes dolog volt az egész. És van a másik, amitől eleinte nem is vársz semmit. Csak ismerkedsz. Egyre több dolgot csináltok együtt. Szinte már egymás nyakába lógtok. Majd valahogy ez túl sok lesz és úgymond elegetek lesz egymásból. Teljes csönd lesz köztetek és kisebb harag is kialakul. De egy idő után, egyre jobban megutáljátok magát a helyzetet és hiányoztok egymásnak. Kényszerít valami bentről, hogy újra beszéljetek és rádöbbentek, hogy tényleg fontosak vagytok egymásnak. Szóval van a felületes és a mély. Sajnos vagy szerencsére mindkét érzést ismerem...




Molly.xX

2010. október 1.

true.

Feelings change, but memories don't



... Igaz. Minden nap más arccal kelek fel az ágyból. Változik a hangulatom. És vannak olyan percek, órák, napok, amikor a kedvem végképp a mélyben kapálózik és visszatérnek az emlékek. Persze, már nem olyan erősen érzem a fájdalmat, de még mindig szúr. Ma ismét szembe szálltam a múlttal. Bár őszintén szólva már csak mosolygok az egészen. Úgy érzem, mintha már rettentő rég lett volna, pedig még csak pár hónap telt el a bizonyos korszak óta, de sok mindenkinek hála ebből úgymond *kinőttem*, aminek annyira örülök. Megváltoztam, de azt hiszem jó irányba. Aki, most ismert meg, az az igazi énemet ismerte meg. Örülök, hogy így alakultak anno a dolgok. Annyira jó a múlt a tanulásra. Vagyis, hogy megtanuld kezelni saját magad. Tudd, hogyan reagálj majd a helyzetekre.
Kimondhatatlanul jól érzem magam a börőmben. Legfőképpen egy bizonyos személy miatt. Örülök, hogy most ismertem meg, igazán szükségem volt rá. Hálás vagyok. Ma is könnyes szemmel léptem be hozzá az ajtón, de röpke percek után megváltozott minden...


Mai szüreti.. Bányában. Valamiért nagyon hiányzott már.Szokatlan volt látni ennyi kis gyereket futkározni, a régi tanárokat, és ismerősöket.. és persze nem utolsó sorban a volt osztály tagjait.. Hiányoztatok nagyon. :')


9.a. osztálykirándulás. annyira jó volt :)


Goodnight.


Mollyvoltam. xX