2010. május 24.

I try to run out from the darkness.(L)





Hello.


Érdekes. Ez a legjobb szó most magamra és az érzéseimre. Ma úgy keltem fel, hogy nem ronthatja el semmi a kedvem és pozitívan próbálok hozzá állni mindenhez. Nos eddig büszkén kijelenthetem, hogy sikerült. Tegnap és ma is sok olyan beszélgetés elgondolkodtatott ezen az egészen. Az életen,mindennapokon, hozzáálláson. Az élet megy tovább. Én is ezt hajtogattam barátnőimnek, ha valami fájt nekik a múltból. És most ők mondogatják ezt nekem. Ilyenkor döbbenek rá hogy mondani könnyű, mert ha te is nehéz dolgon mentél keresztül majd te is megtapasztalod milyen is. Furcsa volt ez a négy vagy több hetem. Hullámzó volt a kedvem. Eleinte nem törődtem semmivel, boldog voltam nevetgéltem. Legalábbis kívül ez látszott rajtam. Belül más volt a helyzet, de nem akartam tudomást venni róla. Aztán a hónap közepén kezdtek belülről kitörni belőlem a fájdalmak és már egyre nehezebben viseltem mindent és az utóbbi napokban már teljesen kiborultam. Fokozatosan értem el a sötétséget, de már látom a megoldást a fényt az alagút végén. Sok segítséggel és saját erőmmel most kezdek kijönni a mélyből amiben eddig szenvedtem. Örülök-e neki? jó kérdés.. Jó néha kicsit szenvedni és emészteni magad, mert sok mindenre jöhetsz rá és tanulhatsz belőle. Én is tanultam sok mindent. Például azt, hogy akármilyen rossz is a hangulatod nem hanyagolhatod el barátaidat, főleg ha nem érdemlik meg. Vagy azt, hogy SOHA nem szabad feladni semmit. Ha elkezdtél érte küzdeni nem szabad abba hagyni. Lehet, hogy fognak fájdalmak érni vagy nem ez lesz életet legjobb időszaka, de ha eléred a célod akkor büszke lehetsz magadra és mások is  példát vehetnek rólad. Persze feladni mindig könnyebb. Ezt tudom.
Míg magamat emésztettem sok mindenre fényt derítettem.
Az élet nem könnyű. Vicces ennyi idősen ezt mondani, hiszen még annyi időm van mindenre. Sajnos vagy inkább szerencsére most tapasztaltam meg ezt. Azért szerencsére, mert most volt aki mellettem volt segített és támogatott, ahogy csak tudott. Lehet, hogy később nem lett volna senki, aki velem van. Azt úgy tényleg nem bírtam volna. Ez alatt a rövid idő alatt ismertem meg olyan embereket, akiket tényleg nagyon megszerettem. Nem csak azért mert vigasztaltak és hálás vagyok, hanem mert felvidítottak és együtt csinálhattunk mindenféle hülyeséget. Most örülök, hogy ilyen barátaim vannak. :)



Van valami, ami szintén tegnap jött fel beszélgetésekben. Méghozzá az, hogy szerintem milyen alattomos dolog, ha valaki úgy ítél meg embereket, ha nem is ismeri. Hanem inkább csak azoknak hisz amiket hallott innen-onnan. Magyarul a pletykákon alapszik minden. Véleményem szerint ez gusztustalan. Főleg úgy, ha még tovább is adja és még ki is színezi, amit hallott. Én speciel ezzel úgy vagyok, hogy előbb az illetőt kérdezem meg a dolgokról vagy, ha nem ismerem akkor inkább nem törődöm vele és semleges lesz nekem. Nem fogom utálni, hiszen nincs miért. Másik meg, hogy nem fogok röhögni a másikon, mert tudom, hogy neki se esne jól.


Lauren,Melcsi. A tegnapi beszélgetéseket nagyon köszönöm :) hálás vagyok nektek szeretleeek titekeet (L)


Fifi. remélem épségben hazaértél :D (L)


Esztereknek Boldog Névnapot! :)


Vihar után a napokban(L)




Napá.(L)


Molly.xX

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése